22) Written by Rainer: rainer.lehrer@yahoo.com Learn languages (via Skype): Rainer: + 36 20 549 52 97 or + 36 20 334 79 74

------------------------------

Melyik korszakban és hol lett volna érdemes élni? Szüntelenül hallható, hogy az öregek és idősebb emberek a régi szép időkről ábrándoznak. Mintha ismét vissza akarnák hozni, mert akkoriban állítólag minden jobb, sőt tökéletes volt. Az abortusz tiltott volt; a nők meg sem szólalhattak; emberek meghaltak, mert az orvostudomány még nem volt annyira fejlett; rasszizmus még a „jobb” körökben is tetszetősnek számított; nem volt szociális háló; az óvodáért és iskoláért fizetni kellett, az egyetemekről nem is beszélve; a lista szinte végtelen... A történelemkönyvekben csodás és hatalmas uralkodókról beszélnek, akik a pompás és fényűző életmódjukkal bámulatba ejtettek. A mesékben hercegek és hercegnők vannak, akik csodaszépek voltak és a ruháik arannyal, gyémánttal voltak kirakva olyannyira, hogy az ember ezeket tulajdonképpen már a súlyukból adódóan sem tudta volna viselni. Nem volt még útlevél, de ez természetesen nem azt jelentette, hogy az ember utazhatott amikor és ahová csak akart. Az „arany”-korban Rómában Augustus uralkodása alatt a császár ellenőrizte, hogy ki hol űzhetett kereskedelmet. A „nagy” Mátyás Magyarországon egy valódi reneszánsz fejedelem, meggyőzte a tradícionális történetírókat az ő udvarával és fekete seregével, - amely valószínűleg inkább egy rablóbandára hasonlított és mindenkit félelemmel töltött el-  és még a legmakacsabbakat is rábírta a sarcfizetésre, vagy ahogy ma nevezik, adófizetésre. De hogyan nézett ki a kis emberek élete a történelem folyamán? Mivel valószínűleg aligha várhattuk volna azt, hogy királyként jöjjünk a világra, ha egy korábbi időpontban születtünk volna. Az átlagéletkor az ősi Egyiptomban nagyjából 25-30 év volt, a középkorban a rendszeres sóellátás miatt egy kicsit magasabb volt, az okosabbak az uralkodó osztályok között nevezetesen arra jöttek rá, hogy magasabb adót szedhettek be, ha az egyszerű nép egészségügyileg valamivel jobban el volt látva. Adam Smith volt az első, aki ezt papírra is vetette. Hogyan élünk ma? A fejlett országokban az átlagos várható élettartam 70 év, és a kis emberek is egy meglehetősen szabad életet vezetnek. Ismét úgy tűnik, hogy a társadalom vezető része felismerte, hogy egy globálisabb, szabadabb világ több profitot hoz. De ez a liberalizmus kivonja a kis embert az állam kontrollja alól. És csak néhány okosabb kihasználja ezt az egyszeri lehetőséget, hogy egy valódi független életet vezessen. Nem szabad viszont túl korán örülni! Az állam és az egyén közötti érdekellentét ezzel még nincsen elrendezve. Ilyen bla-bla David Humetól, a skót államfilozófustól, hogy az állam egy szerződés a közösség tagjai között, vagy államférfiak megjegyzései világszerte, hogy ezt a szabadságot még több állami intézménnyel, törvényekkel, sőt mindenütt felfüggesztett kamerákkal kell megvédeni (Akinek nincsen titkolni valója, annak félnivalója sincs), kényszerűen ellenőrzéshez vezet és ezzel minden egyes egyén szabadságainak korlátozásához. Egy egyre jobb bankstruktúra és számítástechnika például lehetővé teszi, hogy pontosan nyomonkövethető legyen az, hogy ki, mit, mikor és hol vásárolt. Az érv megemlítésével, hogy bankkártyával sok pénzt lehet spórolni, mindig elfelejtik hozzáfűzni azt a tényt, hogy a történelem során még sosem volt egy olyan hatalom sem, amely az ellenőrzési lehetőségeivel ne élt volna vissza. Mikor tanulja meg végre az ember, hogy ne hagyja magát megtéveszteni a szép bla-blával, és azt, hogy a szabadság megfizethetetlen. Akinek félnivalója nincs, a szabadságtól sem fél!

-----------------------------------------------

--------------------------------------------------

-------------------------------------------------

---------------------------------------------------

Back to Hungarian portal! Back to English portal! Back to German portal! Back to Spanish portal! Back to French portal! Back to Russian portal!