Friday, 13 November 2015

16) Written by Rainer: rainer.lehrer@yahoo.com
Learn languages (via Skype): Rainer: + 36 20 549 52 97 or + 36 20 334 79 74
------------------------------

Az engedetlen falevél

Már régóta csüngött...Ha gyümölcs lett volna, akkor már túlérve a földre kellett volna hullania. De nem tőle függött, hogy még mindig ott kellett lógnia. A fa szorosan tartotta őt, nem akarta elengedni.
“Hová akarsz menni?” kérdezte a kis sarját.
“Rendben van, itt csüngök nagyon magasan és nagyon sokat látok…De mi van emögött, a horizont mögött?” felelte a levél.
„Miért érdekel az téged? Miért nem kérdezed meg a felhőket vagy a madarakat, amelyek melletted az ágon csücsülnek?” kritizálta őt a többi levél.
“Én a saját tapasztalataimat akarom összegyűjteni, mindent az én érzékeimmel megfogni!”
A körülálló fák és leveleik is gyanakvó szemekkel néztek erre a levélre. Nem tetszett nekik, hogy valaki másképp gondolkodott és valami mást akart, mint ők.
“Hogy lehet valaki ennyire önfejű és aszociális”gondolták magukban.
A levél néha magányosnak és meg nem értettnek érezte magát. Mi volt a bűne? Bűn lett volna egy kicsit álmodozni, a gondolatait a madarak után küldeni… és….?
Ott lógott és tényleg csak lógott, többé nem tartotta magát feszesen, őt tartották. Tartotta őt a fa, aki nem akarta elengedni.
És akkor jött a szél a segítségére. Ez az égi gyermek többször erősen megfújta a fát. A fa sóhajtozott, mert ő egyik szeretett gyermekét sem akarta elveszíteni. A levelek sikoltottak, mert féltek. Félelem az ismeretlentől. Csak a kis engedetlen falevél örült, rázkódott a vaskézben, amely nem akarta elengedni.
És hirtelen elrepült a levegőben, szabad volt. Élvezte a súlytalanságot. A szél játszott vele, fújta ide és oda… És a levél repült egyre feljebb és feljebb. Hallatszott, ahogy a levelek magas hangon rémülten kiáltottak és a fák mély hangjukon mérgesen utánakiáltottak.
“Mit akarsz, mit csinálsz?”
De a levél nem akarta őket többet meghallani. Repült és szabad volt. Akkor a szél nyugodtabbá, csendesebbé vált és lassan teljesen abbahagyta a fújást. A levél lassan egyre lejjebb és lejjebb ereszkedett. Elég távol volt az ő fájától, de ott álltak más fák.
“Honnan jössz? Hová tartasz? Miért hagytad el a fádat? Miért hagytad ott a biztonságodat?”
Szerencsére a mi levelünk nem hallotta az utolsó kérdést, különben azon gondolkodott volna,  hogy minden fa és levél mindenhol ugyanolyan.
Beleesett egy kis patakba, amelyben már más levelek táncoltak a hullámokon. Ők együtt játszottak bújócskát, körtáncot és még sok mást is. Most, ahol néhány útitársat talált, akik ugyanúgy gondolkoztak, mint ő maga, még jobban élvezte a kalandot. Együtt úsztak, táncoltak, váltak szét egymástól, új barátokat ismertek meg, gyönyörű tájakat láttak, a patak egyre szélesebbé vált, folyóvá változott és végül a tengerbe folyt. Milyen csodás az élet, gondolta a levél.
Véget ért aztán a nyár.
A levél kisodródott a partra, beásta magát a földbe, hogy a következő évben mint kis fakezdemény a napvilágot láthasson.
Reméljük, hogy a mi levelünk tanult valamit és egyszer a saját leveleinek nem azt meséli majd, hogy az élet veszélyes.

-----------------------------------------------
--------------------------------------------------
-------------------------------------------------
---------------------------------------------------

15) Written by Rainer: rainer.lehrer@yahoo.com
Learn languages (via Skype): Rainer: + 36 20 549 52 97 or + 36 20 334 79 74
------------------------------

1)

-----------------------------------------------
--------------------------------------------------
-------------------------------------------------
---------------------------------------------------

Tuesday, 10 November 2015

14) Written by Rainer: rainer.lehrer@yahoo.com
Learn languages (via Skype): Rainer: + 36 20 549 52 97 or + 36 20 334 79 74
------------------------------

Adam Smithről és az ő nem létező „láthatatlan kezéről”

Amikor Adam Smitről és az ő művéről „A nemzetek gazdagsága” (The wealt of nations) beszélünk, megjelenik újra és újra a „láthatatlan kéz” fogalma. Ez azt mutatja, hogy ezek az emberek vagy nem olvasták a könyvét, vagy nem értették.
Lényegében Smith itt három országot hasonlít össze az 1750-es évekből:
- Nagy-Britannia
- Franciaország
- Észak-Amerika angol gyarmatai

Franciaországban ebben az időben egy, a király által ellenőrzött és központi irányítású gazdaság volt. Nagy-Britanniában egy parlamentarizmus volt különböző érdekcsoportokkal, akik magukat a parlamentben képviseltették. És az angol gyarmatok Észak-Amerikában, amelyek nem voltak ténylegesen Anglia által ellenőrizve, mert már csak egy utazás oda és vissza hat hónapot vett igénybe.
Sok adatot gyűjtött össze:
- népességnövekedésről
– gazdasági növekedésről
– ár fejlődésről

Ennek segítségével ahhoz a megállapításhoz jutott, hogy a gazdaság akkor fejlődik legjobban, amikor nem az állam által van irányítva, hanem szabadon kibontakozhat.
De akkor honnan jött az a tévelképzelés, hogy Adam Smith egy „láthatatlan kézről” írt?

Az európai világ akkoriban egy „arisztotelészi” világkép szerint élt. Mindent meg kellett szervezni és mindennek szervezettnek kellett lennie. A világot isten teremtette és így a gazdaságot is irányítani kellett. Azt, hogy a gazdaság önmagát szabályozza egyszerűen nem tudták elképzelni. Később ezt a gondolatot az önszabályozásról Charles Darwin átvette, hogy felépíthesse az elméletét az evolúcióról. Egy további fontos rész foglalkozik a védővám következményével a belpiacra (a rendelkezésre álló termékek minősége, ár-fejlődés). Itt Hollandiát veszi példaként.
Ott a városok, egy fajta szabadvárosok, nagyon erősek voltak, és ezekben a falakkal körbevett településekben céheket alapítottak, amelyek nem csak egy harcképes védelmi csapatot állítottak fel, hanem a településen belüli kereskedelmet is kontrollálták. Egy kisiparos tagja kellett, hogy legyen ennek a céhnek (ebből jött később a valuta neve: „Gilde – Gulden”), ahhoz, hogy a foglalkozását űzhesse. Ily módon az ő üzlete a városon kívüli konkurenciától védve volt. Csak a vevő számára volt gyakran rossz, mert a silány árut egy magasabb áron kellett megvásárolniuk.
Ha ma egy politikus azt mondja, hogy a mi munkahelyeinket meg kell védeni, akkor mindig arra gondolok, hogy: A fenébe, most már megint ócska terméket kell drágán vennem
A piacon nekem is konkurenciaképesnek kell lennem. Miért nem érvényes ez mindenki számára?

-----------------------------------------------
--------------------------------------------------
-------------------------------------------------
---------------------------------------------------

13) Written by Rainer: rainer.lehrer@yahoo.com
Learn languages (via Skype): Rainer: + 36 20 549 52 97 or + 36 20 334 79 74
------------------------------

1)

-----------------------------------------------
--------------------------------------------------
-------------------------------------------------
---------------------------------------------------

12) Written by Rainer: rainer.lehrer@yahoo.com
Learn languages (via Skype): Rainer: + 36 20 549 52 97 or + 36 20 334 79 74
------------------------------

1)

-----------------------------------------------
--------------------------------------------------
-------------------------------------------------
---------------------------------------------------

11) Written by Rainer: rainer.lehrer@yahoo.com
Learn languages (via Skype): Rainer: + 36 20 549 52 97 or + 36 20 334 79 74
------------------------------

1)

-----------------------------------------------
--------------------------------------------------
-------------------------------------------------
---------------------------------------------------

10) Written by Rainer: rainer.lehrer@yahoo.com
Learn languages (via Skype): Rainer: + 36 20 549 52 97 or + 36 20 334 79 74
------------------------------

Görög mitológia

Kezdetben volt az aranykor,  ahol a menny (Uránosz) a Földet (Gaya) esőn keresztül megtermékenyítette, és senkinek nem kellett dolgoznia. Az ő gyermekeik a Titánok alapították az ezüstkort.
Egy közülük, Kronosz letaszította Uránoszt a trónról és levágta a nemzőszervét. Ebből a vérből, ami később a tengerbe hullott keletkezett Vénusz. Kezdetben kemény kezűen uralkodott Kronosz. Minden gyermekét megette, hogy megakadályozza azt, hogy őt a trónról letaszítsák. Csak Zeuszt (Kronidész, Theos) felejtette el, aki megfosztotta őt a tróntól és eztán megalapította a vaskort.
Egy isteni ünnepi lakoma alkalmával, amelyre a bosszúistennők nem voltak hivatalosak, hirtelen egy arany alma lett behajítva a csarnokba egy ilyen meg nem hívott által. Természetesen a három legszebb (Vénusz, Athéné, Afrodité) viaskodott a gyümölcsért. Kronides (Zeusz) odaküldte őket Parishoz, hogy ő döntse el ezt a kérdést, mivel ő maga egyiket sem akarta előnyben részesíteni. Paris Trója (Priamos) királyának fia volt. A király kitaszította a fiát (ahogy később Ödipuszt, vagy Ábrahámot a Babiloni király által, Mózest Egyiptomban, vagy Romuluszt és Rémuszt), mert a Delphoi orákulum megjósolta, hogy Paris Trója pusztulását fogja okozni.
Paris Vénusznak adta az aranyalmát, mert neki jutalmul a világ legszebb nőjét (Helenát) ígérte. Amikor már szép ifjúvá vált és az apja udvarába ment, felismerték őt és ismét befogadták. Ezután Spártába utazott és elrabolta Helenát, Menelaos király feleségét, mialatt a király maga éppen nem volt otthon. Ezzel kezdődött a dráma Ödüsszeusszal, Achilles-szel, Agamemnonnal és az ő fiúgyermekükkel Orestes-szel. Trója lerombolása után Eneász Karthágóba menekült, ahol ő Didot, az ottani királynőt először boldoggá tette majd elhagyta, hogy Itáliában, Latinföldön a római fajt megalapítsa. Az ő utódai Romulusz, aki által állítólag később Róma meg lett alapítva, és Rémusz, ki lettek taszítva Amulius, Alba királya által.
Ez az oka annak, amiért a rómaiak és mindenek előtt Augustus, a Juliánusz nemzedék származását Görögországba vezeti vissza.

-----------------------------------------------
--------------------------------------------------
-------------------------------------------------
---------------------------------------------------